Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Almás pite

2008.01.06

 

 

Amikor beleharapunk egy almás süteménybe, jusson eszünkbe, hogy éppen az élő és illatos történelmet majszoljuk, s az íze mellett emiatt is beleborzonghatunk kéjesen. Annyi bizonyos, hogy az almáért őseink feláldozták a Paradicsomot és lerombolták Tróját, s kérdem én hány gyümölcs tudhat maga mögött ilyen karriert?

 

Az almás sütemények alapja az almás pite, amely minden híresztelés dacára nem azonos az angolszászok nagyra tartott, és valószínűleg túlértékelt árfolyamon futtatott apple pi-jával, hanem annál sokkal finomabb. Igaz, a pite egyik jellemzője, hogy szendvicsszerű, azaz alul is, felül is tészta van, de most „felül semmi” pitét készítünk, topless pitét, vagy kevésbé sikamlósan fogalmazva, pitét kalap nélkül.

 

Ehhez elsősorban másfél kiló alma kell, de semmi hátrányunk nem származik belőle, ha két kilónál is több lesz. Másodsorban pedig pitetészta kell, amelyet 350 g búzalisztből, 2 zacskó sütőporból, 70 g cukorból, egy tojásból, 3-4 evőkanálnyi tejből és 150 g vajból állítunk össze, egy-két csepp vaníliaeszenciával ízesítve. Ha ez kimarad, baj nem lesz, de ha vaj helyett margarinnal kacérkodnak, akkor lesz baj.

Ha a hozzávalókból sima tésztát gyúrtunk kézzel vagy géppel, akkor kis időre hűtőszekrénybe tehetjük, ha ragad, kevés liszttel szelidíthetjük meg. Amíg a tészta pihen, a megtisztított almát felkockázzuk, kevés vajon átpároljuk, 50 g cukorral, fahéjjal, mazsolával gazdagítjuk, majd az egészet eloszlatjuk az időközben egy átlagos méretű tepsiben kinyújtott tészta tetején. Akkor jó, ha az almatakaró vastag, mint a hó a Mont Blanc derekán. Ezután jön a mű megkoronázása: enyhén megpirított diót vagy kandírozott diót vágjunk durvára, keverjük össze finomítatlan barnacukorral, bőségesen szórjuk az alma tetejére, majd egy nagyvonalú mozdulattal locsoljuk meg kevés rummal vagy portóival.

200 fokos sütőben mintegy félóra alatt elkészül, s ha a végén bekapcsoljuk a grillt – vagy annak hiányában 3 percre a legmagasabb fokozatot - , akkor a rumos cukor rápirul az almára, és megértjük, mi is az az extázis. Egy ilyen sütemény után minden férfi Páris lesz és minden nő Heléna. Legalábbis átmenetileg.

(Marton Levente)